Megbízott intézményvezető: Kovács Lídia Krisztina
A Szent Miklós Gyermekvédelmi Intézmény 2011-es alapítása idején Szent Lukács Görögkatolikus Gyermekvédelmi Központ néven jött létre.
Az intézmény – a gyermekvédelmi szakellátáson belül – otthont nyújtó ellátást biztosít a Nevelőszülői hálózatban 240 nevelőszülőnél nevelkedő közel 700, valamint a három Lakásotthoni szakmai egységben további 120 kiskorú gyermek és utógondozói ellátott fiatal felnőtt számára.
A feladat rendkívül összetett, hiszen a teljes körű ellátás nem csupán fizikai szükségletek kielégítését, de azzal együtt felelősségteljes és magas színvonalú szakmai munkát is igényel a gyermekvédelmi törvényben meghatározottaknak megfelelően.
Az elvárás,- amely szerint olyan biztonságos nevelkedési környezetet szükséges biztosítani az intézmény kötelékébe érkező és ott nevelkedő gyermekek számára, amely képes biztosítani a reszocializációt, – hozzájárul a beutalásukat megelőző, a beutalás nyomán keletkezett és a gondozási helyükre történő beilleszkedés traumáinak enyhítéséhez – kellő szakmai felkészültséget, összehangolt team-munkát, elköteleződést, felelősségteljes munkavégzést kíván az intézmény minden dolgozója részéről.
A gondjainkra bízott gyermekek testi-lelki-szociális jólléte eléréséhez mindenki a saját munkakörének megfelelően járul hozzá, közös célunk a sikeres feladatellátás, a gyermekek sorsának megnyugtató rendezése.
Intézményünk arculatát relevánsan meghatározza – szellemiségében áthatja – a görögkatolikus egyház általi működtetés, amely révén a keresztény értékek érvényesülésével a szakmai sikerek is még inkább predesztinálhatók.
Az 1997. évi XXXI. törvény és kapcsolódó végrehajtási rendeletei meghatározzák azokat a szakmai elvárásokat, amelyek nyomán a munkánk eredményessége lemérhető, hiszen a gyermeki jogok érvényre juttatása, a szocializációs hiányosságok felszámolása, a lelki sérülések enyhítése, a hosszú távú sorsrendezés (hazagondozás, vagy örökbefogadás) támogatása összetett szakmai tudást, felkészültséget és az ehhez elengedhetetlen személyiségjegyeket igényel minden munkavállalótól.
Közös célunk, az intézményünk kötelékében nevelkedő gyermekek – történjen bármilyen módon a nevelésbe vételük megszűnése – minél konstruktívabb életre pozicionálása.
Az intézmény életének szervezése-koordinálása az ún. Központban zajlik, ahol az intézmény vezetője felügyeli a törvényes, szabályos működést és biztosítja a managmentet.
A Gazdasági csoport sokrétű feladatellátása során gondoskodik a pénzeszközök takarékos, körültekintő felhasználásáról, az ellátmány pontos elszámolásáról, a tárgyi eszközök beszerzéséről-leltárnyilvántartásáról, a nevelőszülői díjak számfejtéséről, a pénztár naprakész kezeléséről.
Az Ügyviteli csoport az intézménybe érkező és onnan kiadmányozásra kerülő iratforgalomért felelős, minden dokumentum iktatásban regisztráltan, követhető felelősségi szintek meghatározottsága mentén, összehangolt team munka eredményeként kerül feldolgozásra.
Szakmai vezetők:
A 240 nevelőcsaládot 15 nevelőszülői tanácsadó munkatárs segíti, a jogszabályban is meghatározott rendszeres látogatásaik által. Munkájuk rendkívül sokrétű, a nevelőcsaládban nevelkedő gyermek nevelkedési környezetének ellenőrzésén túl feladatuk az aktuális problémák feltárása, a segítségnyújtás lehetőségeinek feltérképezése, kapcsolattartás a gyermek érdekében és ügyeiben illetékes társszervekkel, folyamatos rendelkezésre állás, a rendezvények lebonyolításában való tevékeny részvétel.
A munkatársak minden olyan eljárásban érintettek, amely a gyermekek sorsának rendezését illeti, szakmai véleményük, helyzetértékelésük, objektív megítélésük a döntéshozatalban relevánsan jelenik meg.
A nevelőszülői tanácsadótól elvárás a szociális érzékenység, az empátia, a helyzetfelismerés, a hatékony konfliktuskezelés.
Munkatársaink – a gyermekek érdekében – folyamatos és rendszeres kapcsolatot tartanak a gyermekek ügyeiben illetékes gyámhivatalokkal, gyermekjóléti központokkal, az Országos Gyermekvédelmi Szakszolgálat Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat (továbbiakban: Tegyesz) munkatársaival, különösen a gyermekvédelmi gyámokkal.
A nevelőszülői tanácsadók – az immáron átfogóan működő – GYVR rendszeren keresztül teljesítik a gyerekek Helyzetértékelését, amely körültekintést és precizitást igényel.
A munkatársak tevékeny részesei az új nevelőszülők jelentkezésekor szükséges alkalmassági, a működési engedélyeztetéssel kapcsolatos, a háromévenként esedékes kötelező, illetve krízishelyzetben a nevelőszülő szakmai alkalmasságának rendkívüli felülvizsgálata iránti eljárásoknak.
Nevelőszülői hálózatunkban számos rendezvény valósul meg, egymást követik a Lelki és szakmai napok, Erzsébet-táborok, Gyermeknapok, zarándoklatok, Mikulás-ünnepségek és a Karácsonyi ünnepség.
A szerteágazó és sokrétű munkavégzés lelki feltöltődést igényel, amely a lelki vezető által szervezett Lelki napokon, közös kirándulásokon, zarándoklatokon valósulnak meg.
A nevelőszülői tanácsadók munkáját két szakmai vezető koordinálja, akik a munka szervezésén túl, a problémás helyzetekben szakmai támogatást, segítséget nyújtanak.
A szakmai vezetők – a nevelőszülői tanácsadók jelzései alapján – személyesen tájékozódnak a gondozási helyeken, segítséget nyújtanak a szakmai álláspontok kialakításában, javaslatot tesznek a szükséges eljárások indítását illetően.
A lakásotthonok arra hivatottak, hogy azoknak a vér szerinti családjukból kényszerűen kiemelt gyermekeknek biztosítsanak teljes körű ellátást, akik életkoruk, vagy személyiségállapotuk miatt nem illeszthetők be nevelőcsaládba.
A lakásotthonok esetében a szabályozás maximum 12 fő elhelyezését engedélyezi, joggal feltételezve, hogy kisebb csoportban, családot imitálva azoknak a gyerekeknek is sikeres lehet a családi szocializációja, akik nem helyezhetők el nevelőcsaládban.
Az intézmény működtetésében lévő lakásotthonok olyan nevelkedési környezetet biztosítanak, ahol a gyerekek biztonságban, megbecsülve érzik magukat, ahol személyes életterük van, ahol az őket körülvevő felnőttek szeretetteljes elfogadó légkört képesek teremteni számukra.
A fenti kritériumok teljesüléséhez a fenntartó, illetve az intézmény minden tárgyi és anyagi feltételt maradéktalanul biztosít, így minden egyes lakásotthonnak lehetősége van arra, hogy az ott nevelkedő gyermekeknek barátságos, igényes, kényelmes élettere, teljes körű ellátása, korszerű eszköztára és a kortársaikkal egyenértékű ruházata legyen.
Minden lakásotthon rendelkezik a kellő szakember létszámmal, sőt – a túlzott leterheltséget elkerülendő – a jogszabályokban meghatározott szakmai létszámhoz képest plusz 1 fővel teljesítenek szolgálatot a munkatársak. Az egyes szakmai egységekhez 4 lakásotthon (összesen 12 ház) tartozik, a szakmai egységek munkáját szakmai vezetők és a szakmai egység vezetője koordinálják.
A lakásotthonok mindennapjait a lakásotthon vezetők(nevelők) szervezik, akik a gyermekfelügyelőkkel és gyermekvédelmi asszisztensekkel együtt gondoskodnak a lakásotthonok működéséhez szükséges feltételek meglétéről. Az egyes házakban különböző életkorú, személyiségű, iskolafokú gyerekek élnek együtt, akik között kevesen vannak, akiket vérségi kötelék fűz egymáshoz. E sokszínűség a gyermekeket nevelő munkatársaktól sokoldalú szakmai tudást és flexibilis személyiséget igényel, amely által – amellett, hogy erősítik a közösséghez tartozás érzését – egyénre szabott törődést is képesek biztosítani a gyermekek számára.
A lakásotthonok az otthon biztonságát nyújtják az ott nevelkedő gyermekek számára. A lakásotthoni szakmai egységek lelki életét a rendszeresen odalátogató lelki vezetők igyekeznek kiegyensúlyozni, a szakmai egységekben hagyomány a lakásotthonok közös programjainak szervezése, a Lelki napok általi feltöltődések, a kirándulások, nyári táborok, kerékpártúrák.
A traumatizált gyermekek pszichológus általi megsegítésben részesülnek, az intézmény négy pszichológusa biztosítja a kellő időben történő supportív terápiát.
A lakásotthonok az intézmény által rendelkezésükre bocsátott ellátmányból gazdálkodnak. A gazdálkodás kellő gondossággal történik, mintaként szolgál a lakásotthonban nevelkedő gyermekek számára, ezáltal is elősegítve a vér szerinti családban szerzett rossz beidegződéseik felülírását.
A lakásotthonok normál szükségletű gyermekek ellátását hivatottak biztosítani, kivétel ez alól a Születések Háza, amely speciális feladatot teljesít a kiskorú anyák és gyermekeik együttes gondozása-nevelése által.
A lakásotthonokban feladatot ellátó munkatársak tevékenysége szorosan összefügg a Nevelőszülői hálózat munkájával, gyakori, hogy testvérek mindkét ellátási formában elhelyezésre kerülnek, így a kapcsolattartás szervezése, lebonyolítása, a helyzetértékelések készítése kooperációt igényel.
Sajnálatos, hogy a lakásotthonokban előfordulnak tartós engedély nélküli távollétek, amikor a nevelt gyermek önként hagyja el a gondozási helyét, esélyt sem adva a konstruktív életre nevelés megvalósíthatóságának. Az engedély nélküli távollétek demoralizálóak a gondozási helyükön lévő gyermekeknek, hiszen a szabálykövető magatartás, a konstruktív életvitel mindenkitől egyformán elvárás a lakásotthonokban.
Egy-egy gyermek reszocializációjában elért minimális eredmény is összehangolt team-munkát igényel a szakemberek részéről.
A team munka eredményessége, a lakásotthonok ideális működésének biztosítása a lakásotthon vezető-nevelők és a szakmai vezető közös feladata/felelőssége.
Az egyes szakmai egységek életének koordinálása a négy szakmai irodában történik, ahol a pszichológusi vizsgálatok, a fejlesztő pedagógusok és a szabadidőszervezők felkészülése és a gyermekek ügyében szükséges adminisztratív feladatok ellátása is zajlik.
Az ún. külső helyszínen megvalósuló vér szerinti kapcsolattartások szükség esetén térségenként négy helyszínen biztosítják a testvérek és szülők találkozásainak lehetőségét. Kisvárdán, Baktalórántházán, Újfehértón és Nyíregyházán kellemes környezetben, kultúrált körülmények között tölthetnek – a gyámhivatali határozatban meghatározottak szerint – minőségi időt az érintettek. A külső helyszíneken megvalósuló kapcsolattartások zavartalanságát önálló munkakörben kapcsolattartási koordinátor munkatárs szervezi-biztosítja.
